Amikor az időjárásról beszélgetünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországon minden viszonylag kiszámítható és mérsékelt. Bár a Kárpát-medence klímája alapvetően mérsékelt övi, a történelem során a természet már számtalanszor megmutatta, hogy képes egészen elképesztő szélsőségeket produkálni.
A magyarországi hőmérsékleti skála két végpontja között több mint 75 fok a különbség. A valaha mért legforróbb napunkon a hőmérséklet elérte a 41,9 °C-ot, amit Kiskunhalason regisztráltak egy emlékezetes nyári napon, 2007. július 20-án. Ezzel szemben a jégkorszakot idéző rekordot Miskolc-Görömbölytapolca tartja. 1940. február 16-án csontig hatoló -35,0 °C-ot mutattak ott a hőmérők. Ha ez a két véglet nem lenne elég, Baja városa büszkélkedhet a legnagyobb abszolút hőingással: az ott mért értékek alapján a különbség eléri a 75,1 °C-ot, amely rekord 1942. január 24. és 2007. július 20. között jött létre. Arra is van példa, hogy egyetlen nap alatt fordul fel fenekestül az időjárás: a legnagyobb napi hőingás rekordját Szécsény tartja, ahol 2022. március 24-én a hőmérők -7,5 °C és 23,6 °C közötti értékeket mutattak, ami egyetlen napon belül 31,1 °C-os ugrást jelentett.
Nem meglepő módon a földrajzi elhelyezkedés is óriási szerepet játszik az éves átlagokban. A legmagasabb évi középhőmérsékletet Budapest II. kerületében regisztrálták 2019-ben, ez 14,0 °C volt. A skála másik végén az ország legmagasabb pontjának környéke áll. A legalacsonyabb évi középhőmérsékletet 1980-ban mérték Kékestetőn, mindössze 4,2 °C-ot. Kékestető egyébként egy másik téli rekordot is magabiztosan tart: az 1943/44-es szezonban a hótakarós napok maximális száma elérte a 154 napot – vagyis az év tekintélyes részében hó borította a csúcsot.
A csapadék eloszlása is tartogatott már komoly anomáliákat a múltban. A legnagyobb évi csapadékösszeget Miskolc-Lillafüred-Jávorkúton mérték, ahol 2010-ben elképesztő 1554,9 mm eső és hó esett. Ezzel szemben a legkisebb évi csapadékösszeg rekordját Szeged tartja az ezredfordulóról, 2000-ből, amikor mindössze 203 mm csapadék hullott az egész év során. Ha egyetlen hónap alatt lehulló özönvízről beszélünk, a csúcstartó Dobogókő, ahol 1958 júniusában egymaga 444 mm csapadék zúdult a tájra.
Végezetül vessünk egy pillantást a szélre és a „magyar tengerre” is! A legnagyobb regisztrált széllökést a Kab-hegyen mérték 2010. december 9-én, ahol a szélsebesség elérte a félelmetes 47,7 m/s-ot. A Balaton is tartogat érdekességeket: a tó vizének maximális hőmérséklete elérte a 31,0 °C-ot Siófokon, először 2003. június 11-én, majd 2006. július 28-án is. A balatoni jégpáncél leghosszabb időtartama viszont az 1962/63-as télen alakult ki, amikor a jégtakaró rekordhosszúságig, 110 napon át maradt meg a vízen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése