Éghajlat-osztályozások

Gondolkoztatok már azon, miért van az, hogy amíg mi télen hógolyózunk, addig az afrikai elefántok a nagy forróságban battyognak, a jegesmedvék pedig a fagyos jégtáblákon sétálgatnak? Ez mind a különböző éghajlat miatt van. Mivel a Földön rengeteg különféle időjárás van egy időben, nagyon sok minden befolyásolja ezeknek a kialakulását, a tudósoknak valahogy rendet kellett tenniük közöttük, ezért kitalálták az éghajlat-osztályozást. 

Az első és egyben legősibb módszer a szoláris osztályozás, amit már az ókori görögök is használtak. Ők rájöttek, hogy a legfontosabb dolog, ami az időjárást alakítja, maga a Nap és a napsugarak beesési szöge. Ez alapján a Földet három hatalmas övre osztották. Van a forró trópusi öv, ahol a Nap nagyon magasan, a fejünk felett süt, és egész évben igazi pólós, strandruhás idő van. Ezt követi a mérsékelt öv, ahol mi is élünk, és ahol a Nap minden nap szabályosan felkel és lenyugszik, gyönyörűen váltakoztatva a négy évszakot. Végül a poláris, azaz a hideg öv zárja a sort a sarkvidékeken, ahol a napsugarak már csak alig súrolják a felszínt, így ott igazi jégbirodalom uralkodik.

Ha viszont nem a Nap állása, hanem a szél és a felhők mozgása érdekel minket, akkor a genetikus osztályozást hívjuk segítségül. A „genetikus” szó itt azt jelenti, hogy azt a fizikai okot kutatjuk, amitől az adott éghajlat kialakult. Ez a módszer a pontos számok helyett a Föld hatalmas légáramlatait és szélrendszereit figyeli. Megnézi például, hogy egy területre a fagyos, szárazföldi szél fúj-e, vagy a tenger felől érkező meleg, esőt hozó szellő, így olyan, mintha az éghajlatok származását, eredetét nyomoznánk ki.

A harmadik kategória a mindennapi segítőtársunk, amit praktikus célú osztályozásnak nevezünk, mert ezt mindig egy-egy konkrét, gyakorlati feladat érdekében használjuk. Itt a kutatók azt vizsgálják, hogy az éghajlati adatok alapján mi hogyan működik a legbiztonságosabban. A csoki- és kávéimádóknak például ezzel a módszerrel tervezik meg a térképen, hogy hol érdemes kakaót vagy kávét termeszteni a világban, hogy a növények biztosan jól érezzék magukat. De ugyanezzel a módszerrel nézik meg azt is, hogy az afrikai elefántok mely területeken tudnak boldogan elterjedni, vagy hogy a nagy hőség mekkora megterhelést jelent az emberi szervezetnek.

Végül a matek és a pontos adatok kedvelőinek itt van a leíró jellegű osztályozás. Ez a kategória nem tippelget, hanem szigorú statisztikai számértékekkel dolgozik: pontosan megméri, hogy hány fok van átlagosan egy-egy hónapban, és mennyi eső esik. A leghíresebb a Köppen nevű tudós rendszere, aki bonyolult betűkombinációkkal jelölte meg a világ különböző pontjait, amiből a kutatók azonnal látják az erdők típusait vagy a folyók vízmennyiségét. Ebből a pontos rendszerből tudjuk azt is, hogy Magyarország döntően a „Cf” jelű, azaz a meleg mérsékelt, nedves kontinentális éghajlati kategóriába tartozik.

Köppen-féle osztályozás

Remélem, nem riasztott meg titeket, hogy olyan sokféleképpen lehet a különböző éghajlatokat csoportosítani! Ha legközelebb mentek nyaralni családdal vagy barátokkal, gondolkodjatok el azon, hogy éppen milyen éghajlatban vagytok!