Ha valaki Gyermelyen jár, nehezen tudja a figyelmét elkerülni Magyarország legnagyobb tésztagyára, a Gyermelyi. A vállalat több évtizedes múlttal rendelkezik, és valószínűsíthető, hogy az utánunk következő jó néhány generáció még ismerni fogja a nevét.
A vállalat több ágazatban is tevékenykedik több tízmilliárdos éves bevétellel, melyek 100% magyar tulajdonban vannak. A vállalat részét képezi a növénytermesztés, a tojástermelés, a malmászat, és nem utolsó sorban a tésztagyártás.
Növénytermesztésnél nagy hangsúly fektetnek a talajművelési technika fejlesztésére, így is csökkentve a talajeróziót. Szerves trágyát igyekeznek használni, hogy kevesebb műtrágyára legyen szükség, precíziós munkagépeikkel pedig képesek külön-külön foglalkozni a növényekkel, hiszen ezek a robotok a GPS rendszer segítségével olyan adatokhoz jutnak, amelyek a pontosabb gazdálkodást elősegítik.
A tojástermelésben összesen 600 ezer tyúk vesz rész, ezek elsősorban ketreces tartásúak, de pont ezen a téren változás jön a cég életében, hiszen mélyalmos tojással is elkezdenek foglalkozni. Számomra hihetetlen, hogy ezek a baromfi állatok évente akár 170 millió tojást képesek tojni, de közel sem az összes megy a tésztagyárba. A tojások fele piaci értékesítésre kerül, és itt spoilerezek egyet, hasonló a helyzet a malmászatnál is.
Gyermelyen odafigyelnek arra, hogy GMO mentes vetőmagokkal dolgozzanak. A malmászatnál mindössze az alapanyag 20%-a saját termesztésű, a maradék 80%-át olyan külső beszállítóktól hozzák, akik szintén garantálni tudják a búza minőségét. 3 modern malommal dolgoznak, ezek szinte teljes egészében tudják nélkülözni az emberi munkát, mindössze a gépek felügyeletére vettek fel 1-1 munkást. Mindezek mellett megtanultuk, hogy mit jelent, ha egy liszt B55-ös elnevezést kap. Az első betű a növény fajtájára utal, hiszen ezt a jelölést használják búzára (B), rozsra (R), tönkölybúzára (TB), illetve durumbúzára (D) is. A végén szám a hamutartalmat takarja, magyarul: ha az adott terméket elégetjük, utána mennyi tömegszázaléknyi hamu marad ott.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék magáról a tésztagyártás folyamatáról írni, mégiscsak az a fő attrakciója az üzemnek. :) A Gyermelyi Magyarországon piacvezető a szakterületén, a magyar tésztaáru 45%-a tőlük ered. Itt természetesen nem csak a Gyermelyi csomagolású tésztákra kell gondolni, hiszen az üzletek sajátmárkás termékeinek jelentős része is a céghez kötődik. Exporttal is foglalkoznak, a forgalmuk 35%-a hazánkkal szomszédos országokhoz fűződik.
Érdekes tényekkel szembesültünk szaktársaimmal a gyárlátogatás során. Ezek közül kétség kívül az egyik legmeglepőbb, hogy a tojásos tészta kifejezetten magyar specialitás. Külföldre nem is nagyon adnak el, csak tojásmentes fajtákat. Egy másik funfact, hogy a legkeresettebb tésztájuk a spagetti. Ebből is van tojásos, tojásmentes verzió. Mindemellett nagyon sokat számít a vásárlóknak a csomagolás, és annak mintázata. A fogyasztók már hozzászoktak a kiszerelések külsejéhez, így amikor egy új, limitált kiadást szerettek volna bemutatni a nagyközönségnek, nem egyszer volt példa arra, hogy veszteségesen jöttek ki a próbálkozásból.
Maga a gyár eszméletlenül professzionálisan működik, rengeteg új, modern berendezést láthattunk. Higiéniai okok miatt mindössze az üvegfalak mögül nézhettük a tésztagyártás folyamatát, de nem is volt szükség közelebbről megtekinteni. Kisebb koromban nem kevesett gondolkodtam azon, mégis hogyan nyeri el a tészta a végleges alakját, ekkor még csak arra a következtetésre jutottam, hogy "nyomdaszerűen" egy futószalagra nyomják. Ma már tudom, hogy a nyers, képlékeny állagú tésztát átnyomják egy formán, majd a kívánt hosszúság elérésekor egy hatalmas penge lekaszabolja azt. Ezek után szárítani küldik az elkészült tésztákat, később becsomagolják. Óránként egy helyi laborban ellenőrzik a tészta minőségét, így minél hamarabb kiderül az esetleges probléma, annál gyorsabban le tudják állítani az üzem működését a hiba kijavítása érdekében. A logisztikája a gyártásnak szintén érdekes, automata targoncákkal működtetik az áruszállítást, és szinte az egész rendszer robotizálva van. A robotok a termékek kiadásánál FIFO (first in-first out) elv szerint működnek, környezetvédelmi szempontból is ez a legpraktikusabb.
Mindenképpen úgy gondolom, hogy ha ide nem jutottam volna el a zé szakkal, akkor egy hatalmas élménytől lettem volna megfosztva. Persze, amiről nem tudok, az nem fáj, de legalább nem kellett letesztelnem ezt a mondatot. :)
Gyermely, 2024.02.22.
Olvassátok el Vanessza blogját is, ami szintén a Gyermelyi gyárlátogatásunkról szól, picit más szemszögből:
https://koblogva.blogspot.com/2024/02/gyermelyi-tesztagyar-latogatasa.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése